Kép: Pixabay

Mirella és Lunella kollégák voltak. Mindketten szőkék voltak, de Lunellának sokkal hosszabb volt a haja. És sokkal csábosabb volt a mosolya. Olyan elbűvölő, hogy nemcsak a pasikat, hanem még a kolléganőket is levette vele a lábukról. Annyira, hogy még azt is elnézték neki, ha mondjuk elírt egy nullát. Pedig ilyesmi viszonylag sűrűn előfordult vele.

Ám aki azt hiszi, hogy ez egy kicsit is zavarta őt, az hatalmasat téved. Ő ugyanis meg volt róla győződve, hogy tökéletes. Annyira, hogy akár a mások életébe is egészen nyugodtan beleavatkozhat. Így történt, hogy pl. egyszer full egészséges ebédet rendelt Mirellának egy egész hónapra. És nem ám ajándékba, hiszen az egészségéért mindenkinek tennie kell. Aki annyira a szívén viselte a kollégái sorsát, mint ő, ezt pontosan tudta.

Azzal is tökéletesen tisztában volt, hogy miképp kell kifogástalanul öltözködni. A lényeg a finom elegancia, de még ennél is fontosabb, hogy az ember egy ruhát csak egyszer, extrémebb esetekben kétszer vegyen fel. Mirella mindig alaposan megfigyelte, melyik nap miben feszít a bank kedvence, ám a kollégáival ellentétben őt nem töltötték el csodálattal a gondosan kiválogatott rucik.

Na nem mintha ő nem vett volna fel szívesen mondjuk egy csinos szoknyát a hozzáillő felsővel. Csak hát galád módon képes volt egy-egy darabot hosszabb ideig is hordani. Tekintettel arra, hogy karriert szeretett volna váltani, és sejtette, hogy eleinte valószínűleg nem fog túl sokat keresni, jobban is tette, hogy megnézte, mire és mennyit költ. Persze ha valaki szépen mosolyog, az más tészta. Az bőven hoz pénzt a konyhára, meg vadiúj rucikra is. 

Egy különösen nehéz munkahét után Mirella és a barátnője, Jenny elhatározták, hogy sétálnak egy nagyot a folyóparton. Egy olyan részre mentek ahol nem sok ember járt. Az eltelt hét megpróbáltatásai után ez életbevágóan fontos volt Mirella számára ahhoz, hogy kiszellőztethesse a fejét. Jenny társasága egyáltalán nem volt terhes számára, mert ő egy kifejezetten szórakoztató ember volt. Amúgy az a nő abszolút nem volt egy unalmas alak, mivel az volt rá jellemző, hogy ami a szívén, az a száján, és emiatt persze gyakran bajba keverte magát.

Kép: barbiez/Flickr

Szóval a két barátnő útnak indult a vízparton. Az ég tiszta kék volt, ragyogóan sütött a nap, a levegőt szinte harapni lehetett. A két nő nagyokat nevetve rótta az utat. Minden annyira szép és jó volt, szinte már tökéletes. De sajnos tényleg csak majdnem. Mirella ugyanis egyszer csak azt hitte, hogy kísértetet lát.

Megtorpant, és kiguvadt szemmel bámult előre. Egyszerűen nem tudta elhinni, hogy igaz, ami a szeme elé tárult. A folyót szegélyező földúton Lunella tipegett felé a kis tűsarkújában. Rá is köszönt, miközben egy már jól ismert, csábos mosolyt lövellt feléje.

– Szia Mirella! – mondta a szokásos, behízelgő hangján.

– Lu-Lunella, hát te itt? – hebegte Mirella.

– Igen, én erre lakom. Kijöttem egyet sétálni, mert az életmód tanácsadóm szerint az egészségünk alapja a megfelelő D-vitamin bevitel.

– És ezt csak tűsarkúban lehet? – kérdezte kissé gúnyosan Jenny, aki persze névről már jól ismerte Lunellát.

A mosolykirálynő pedig immár szigorú arckifejezést öltve tájékoztatta őt arról, hogy egy nőnek minden körülmények között kifogástalanul kell kinéznie.

– És ha kitöröd a lábad? – kérdezte Jenny.

Mirellának ez nagyon is tetszett volna, de most nem filózott rajta, hanem alig észrevehetően oldalba bökte barátnőjét.

– Aki olyan fontos beosztásban dolgozik, mint én, annak adnia kell magára – felelte Lunella egy kicsit idegesen. Hiszen látod, sose tudhatom, mikor futok össze valamelyik kollégámmal.

– Talán te vagy a bank igazgatónője?

– Gyere Jenny, sietnünk kell – mondta Mirella kissé nyugtalanul.

Azt azonban nem tudta megakadályozni, hogy „kedvenc” kolléganője immár hozzá forduljon.

– Te miféle emberek társaságában mutatkozol? – kérdezte tőle most már a dühtől vörös fejjel. Neked ilyen arrogáns barátnőid vannak? Vagy ez talán egy unokatestvéred?

– Én nem is ismerem ezt a nőt, csak az előbb hozzám szegődött, hogy ne kelljen egyedül gyalogolnia – mondta volna legszívesebben Mirella, aki már maga előtt látta a papírt a munkaviszonya azonnali hatállyal történő megszüntetéséről.

– De amúgy te is miféle alak vagy? – háborgott tovább a kolléganője. Tudtad, hogy az embert az is minősíti, hogy milyen körökben forgolódik?

– Neked fogalmad sincs róla, hogy Mirella milyen ember valójában! – vetette oda Jenny.

– De nagyon is tisztában vagyok vele ! Hanyagul dolgozik, igénytelenül öltözködik, és ezek szerint pofátlan alakokkal barátkozik! Ha én ezt majd a főnökségnek…

Ekkor egy nagy hullám csapott fel a folyóból, amely mindhármukat ellepte. Rögtön ezután egy nő emelkedett ki onnan. Nem volt csúnya, de látszott rajta, hogy már eléggé eljárt fölötte az idő, az arcán pedig egyfajta kaján vigyor ült. Kilépett a partra, és végigmérte mindhárom a meglepetéstől megdermedt nőt. A szeme megakadt Lunellán, azután megszólalt:

– Hogy te milyen csinos vagy kedveském! Pont rád van szükségem! Tudod, kell nekem egy új szolgáló a palotámba.

Azzal megragadta Lunellát, és a mélybe ugrott vele.

Köszönöm, hogy elolvastad ezt a posztot. Ha tetszett, szeretettel várlak a Facebookon is. Ha pedig hírlevelet szeretnél kapni, küldj egy emailt a lifeisusblog@gmail.com címre, és a tárgyba írd oda, hogy hírlevelet szeretnék.