Kép: Pexels

Tudom, hogy ezt mostanában nagyon sokan mondják, de azt tapasztaltam, hogy teljesen igaz.

Egy évvel ezelőtt egy eléggé dühös hangvételű cikket tettem ki a blogra. A közelgő anyák napja ezt hozta ki belőlem. Egy csomó baromságot hallottam arról, milyen is a jó anya, és ez majdnem elvette a kedvemet attól, hogy egyszer gyerekem legyen. Jólesett megírni ezt a posztot, így legalább kifújtam a mérgemet. És persze örültem a lájkoknak is, amiket kaptam rá!

A cikk lényege az volt, hogy üdvös lenne, ha a házimunkát senki se mosná össze az anyasággal. Az előbbi egy szükséges rossz, vagy talán nem is annyira rossz, de az biztos, hogy az egész család feladata, nem csak az anyáé. Pár mondatban azt is érintettem, hogy mi az, ami igazán fontos, nevezetesen az együtt töltött idő.

Ez a legfontosabb a szeretteink, így az édesanyánnkkal való kapcsolatunk szempontjából is. Most komolyan: sok-sok év múlva nem arra fogsz jólesően visszaemlékezni, hogy milyen csilli-villi volt a padló, és patikatisztaságúra voltak törölve a polcok.

Sokkal szebb és izgalmasabb emlék lesz pl. az, hogy hegyet másztatok együtt. A végén már alig bírtatok menni, de akkor is megmásztátok, és csúcs volt az az érzés, amikor felértetek a csúcsra!

Máskor meg moziba mentetek. Nagyon jó volt a film, és nagyon finom volt a chips is, amit egyébként elvileg nem is lett volna szabad bevinnetek, mert nem a mozihoz tartozó árustól vettétek.

Vagy megtárgyaltátok a világ dolgait, jól kibeszéltetek mindent és mindenkit magatok körül. Volt, hogy panaszkodtatok, de máskor meg jókat nevettetek.

Na jó, lehet, hogy veletek nem pont ilyen dolgok történtek, de remélem azért voltak hasonló élményeitek. Mert tényleg ezek azok, amikre szívesen fogsz emlékezni. Ezek akkor is megmaradnak, ha minden összeomlik körülötted, és az édesanyádat is elveszted.

Én meg nem véletlenül vagyok ilyen nagyon okos. Sajnos tapasztalatból tudom mindezt, hiszen Édesanyám már nincs köztünk. A fent említett események pedig a közös élményeink, amelyek viszont örökre velem lesznek!  

Köszönöm, hogy elolvastad ezt a posztot. Ha tetszett, szeretettel várlak a Facebookon is. Ha pedig hírlevelet szeretnél kapni, küldj egy emailt a lifeisusblog@gmail.com címre, és a tárgyba írd oda, hogy hírlevelet szeretnék.