Life Is Us!

Figyeljünk egymásra gyerekek!

2017. december 03. 20:00 - Lifeisus

        

 

 

 

dog-walk.jpg

 

 

Kép: Pexels

 

Hogy azt adjuk a másiknak, amire szüksége van, és nem csak karácsonykor!  

 

Mint tudjuk, egy ideje már október végétől kezdve reklámok tömkelegével találkozhatunk, amelyek arról szólnak, hogy mi mindent vehetünk a szeretteinknek karácsonyra. Régóta megvan a menetrend, mindenki pontosan tudja, mit kell tennie, amikor közeledik ez az ünnep.

 

 

christmas-decoration.jpg

 

 

Kép: Pexels

 

Jól ismerjük az ilyenkor szokásos menüt meg a szabályokat, hogy ekkor hogyan kell bánnunk embertársainkkal. Boldogan kell ünnepelnünk a családtagjainkkal, meg ugye jótékonykodni is illik. Szóval nagyon kell szeretnünk egymást. Ez a trend még akkor is, ha évközben egymás torkának ugrunk, vagy magasról teszünk a másikra. De hát a helyzet az, hogy nem csak a karácsonynak van ám meg az előre megírt forgatókönyve. A fejekben az is szépen le van rögzítve, hogy úgy általában hogyan kell bánni másokkal. Hogy mi a jó a gyerekeknek, a nőknek, a pasiknak, bárkinek az életére megvan a tökéletes recept.

Az előző posztomban többek között a 101 nagykutya című ismeretterjesztő sorozatot mutattam be. És kiemeltem az epizódok befejező mondatát: „Minden kutya egyéniség, és nem minden esetben felelnek meg fajtájuk jellegzetességeinek.”

Nagyon sokat jelent nekem ez a mondat, és nem elsősorban volt és leendő kutyásként, hanem látássérültként. Mert állandóan azt hallottam, hogy a világ legtermészetesebb dolga, hogy sokak szerint minden látássérült egyforma. Na de a kutyusokat sok tenyésztő tudatosan szeretné azonos formába önteni, ám ez nem sikerül nekik száz százalékosan. Ezek után hogy is gondolhatja bárki is, hogy egy embercsoport tagjai egyformák lehetnek?

Az pedig hatalmas megkönnyebbülés volt számomra, amikor először hallottam az érzelmi intelligenciáról. Ez a képességek azon fajtája, ami a saját és mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával kapcsolatos: olvashatjuk a Wikipédián. Többek között Daniel Goleman kutatta ezt a témát, könyvet is írt róla.

Szóval akinek szuperek ezek a képességei, az embert látja bennem, nem a rám ragasztott címkét! Amikor ez tudatosult bennem, eldöntöttem, hogy olyanokat kell magam köré gyűjtenem, akik így gondolkoznak. És persze azt is pontosan tudom, hogy az összes embertársamnak szüksége lenne erre a hozzáállásra; így szebb és jobb lehetne ez a világ. Tapasztalataim szerint a következőket kell tenned ahhoz, hogy ne csak agyilag, hanem érzelmileg is intelligens legyél:

1. Fogadd el, hogy különbözőek vagyunk.

 

 

retriever-and-retrievermix.jpg

 

 

Kép: Bruce Fingerhood/Flickr

 

Igen, erről feljebb már írtam, és nem győzöm eléggé hangsúlyozni. Na jó, ez inkább agyalós feladat, de ez az alap, így tudunk megfelelően viszonyulni a körülöttünk élőkhöz. Ahhoz, hogy kiegyensúlyozottak és mások számára is jó társaság lehessünk, fontos, hogy személyre szabottan bánjanak velünk.

Ez a Föld minden élőlényére igaz. Jó példa erre az, ahogy Cesar bánik a kutyákkal. Nála az az egyik szabály, hogy a séta nagy részében a kutya csak az ember mellett vagy mögött mehet. A sorozata egyik epizódjában azonban ennek a szöges ellentétét láthattuk. Akkor épp egy full önbizalomhiányos bulterrierrel dolgozott, akinek szabad volt a kétlábúak előtt haladnia. Ez kellett ahhoz, hogy újra bízni tudjon magában, ez tette helyre a lelkét.

2. Figyelj az érzéseidre.

Azzal nyilván nem mondok újat, hogy mindannyiunknak vannak érzéseink, az viszont már egy másik kérdés, hogy miképp kezeljük azokat. Az a jó, ha fel tudjuk ismerni, mit érzünk. Nekem ez egy ideje már alapból megy. Pl. ha azt veszem észre, hogy a szokásosnál több vér áramlik az izmaimba, már tudom, hogy épp rám akar jönni a para. Mivel történeteket is írok, alapból nem árt, ha jól ismerem a különböző érzelmeket. De persze ez nem csak azok számára fontos, akik kreatív munkát végeznek. Ez az első lépés ahhoz is, hogy túl tudjunk lépni a problémáinkon, és pozitív irányba tereljük a gondolatainkat.

3. Figyeld, hogyan éreznek a többiek.

Ha már a saját érzéseidet ismered, ez valószínűleg egészen könnyen fog menni. A helyzet az, hogy bár általában tudat alatt, de mindenki figyeli az embertársait, és következtetéseket von le a másik testbeszédéből, mozdulataiból, hanghordozásából.

Ám ha tisztában vagy az érzelmeinkkel, akkor ennél tovább is mehetsz. Az már jó kezdet, ha tudod, hogy nem csak neked, hanem a másik embernek is vannak érzései. Talán azt gondolod, hogy ezzel nem mondtam újat, de sajnos sokak számára ez egyáltalán nem olyan egyértelmű. Pedig ez az egyik legfontosabb dolog, amit észben kellene tartanunk.

Először is azért, mert ezzel együtt az is nyilvánvalóvá válik, hogy a tetteinknek következményei vannak, érzelmeket válthatnak ki másokból. És ha nem mi generáljuk azokat, akkor is könnyebben meg tudjuk érteni a másik embert. Pl. tudod, hogy ha valaki lemorogja a fejedet, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy utál téged. Lehet, hogy egyszerűen csak szar napja van.

És ha már itt tartunk, könnyen előfordulhat, hogy képes leszel a dolgok mélyére látni. Pl. nekem nagyon sokat jelentett, hogy amikor először mentem a terapeutámhoz az Everest nagyságú önbizalomhiányommal, ő emögött képes volt meglátni bennem az embert. Ám akkor is érdemes eljutnod erre a szintre, ha nem lelkekkel dolgozol, mert így azokat is megértheted, akik nem tudnak beszélni hozzánk: a kisgyerekeket meg az állatokat. Elképesztő, hogy pl. egy kutyus mennyi mindent tud nekünk mondani, ha odafigyelünk a jelzéseire.

 

 

figyeld-minden-rezduleset.jpg

 

 

Kép: saját

 

4. Kérdezz.

Mert valószínűleg egyik napról a másikra nem fogod tudni kifejleszteni a hiper-szuper megfigyelőképességedet. Ám a kérdések is sokat segíthetnek abban, hogy szót tudjunk érteni egymással.

Annak idején sok baromságot hallottam a szememmel kapcsolatban. Többek között azt, hogy jaj, szegény emberek emiatt nem tudnak velem mit kezdeni. Engem viszont pont az zavart, hogy sokan nagyon is tudták, mi a jó nekem, szerintük jobban, mint én. A normális, nekem való emberek viszont semmit se akartak rámerőltetni, és nem is görcsöltek, hanem kérdéseket tettek fel.

Persze nem a hülye kérdésekre gondolok, mert azokra csak hülye válaszokat lehet adni. Ilyen pl. az, hogy „Ugye te nem szoktál tévézni?” A „Hogy szoktál tévézni?” viszont már egy értelmes kérdés. És persze a kérdések jól jönnek bárkivel kapcsolatban, akit még nem ismersz. Pl. azt is megkérdezed tőle, hogy mivel issza a teát, vagy egyáltalán akar-e inni, ugye?

Szerencsére nem én vagyok az egyetlen olyan ember a Föld bolygón, aki szerint fontos, hogy személyre szabottan kezeljük egymást. Pl. nagyon megmaradt bennem az, hogy Gary Chapman szerint mindenkinek megvan a saját szeretetnyelve. Tehát van, akit egy kedves szó tesz boldoggá, van, akit az, ha szívességet teszünk neki stb.

És ha már itt tartunk, az elkövetkező hetekben egy novellasorozatot olvashatsz ezen a blogon, amelyben a szeretet nagyon fontos szerepet kap. Nyugi, egy kicsit se lesz csöpögős!                     

Köszönöm, hogy elolvastad ezt a posztot. Ha tetszett, szeretettel várlak a Facebookon is. Ha pedig hírlevelet szeretnél kapni, küldj egy emailt a lifeisusblog@gmail.com címre, és a tárgyba írd oda, hogy hírlevelet szeretnék.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://lifeisus.blog.hu/api/trackback/id/tr6413412497

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása