Kép: Wikipédia

Az előbbi jobban hangzik, ugye? De vigyázz! Sokkal könnyebben válhatsz álomtörővé, mint gondolnád.

A címben szereplő fogalmakat Walkernek, a texasi kopónak (Chuck Norris) köszönhetjük. Ő a sorozat egyik epizódjában néhány barátjával ellátogatott egy iskolába, ahol igencsak elharapózott az erőszak és a bűnözés, és tartottak egy előadást. Mindannyian nagyon erősek voltak, így rögtön elnyerték a tanulók tiszteletét. A mondanivalójuk lényege az volt, hogy az ember lehet álomgyáros vagy álomtörő. Az álomgyárosok segítenek az embertársaiknak abban, hogy előbbre jussanak, az álomtörők célja pedig a hátráltatás. Ha ezt továbbgondoljuk, rájövünk, hogy az előbbiek adnak, az utóbbiak elvesznek valamit.

Nekem pedig eszembe jutott mindez, amikor James Redfield A mennyei prófécia című könyvét olvastam. Ebből a könyvből ugyanis kiderül az, amit tulajdonképpen már régóta tudtam. Nevezetesen, hogy rengeteg álomtörő él ám köztünk annak ellenére, hogy sokaknak fogalmuk sincs róla, hogy ők valójában azok. Az író persze nem így fogalmaz. Ő hatalmi drámákról beszél.

A helyzet az, hogy szinte mindenki eljátsza a maga kis hatalmi drámáját. Ez úgy történik, hogy az ember igyekszik uralmat szerezni a többiek fölött, elérni, hogy ők a teljes figyelmüket felé fordítsák, hogy ebből merítsen erőt, Redfield szavaival élve így jusson energiához.

Ezt többféle módon, egészen pontosan négyféleképpen lehet megtenni. Ezen belül az ilyen cselekedetek két csoportra oszthatóak. Sokan agresszíven igyekeznek erőt nyerni, közvetlenül kényszerítik az embertársaikra az akaratukat. Mások passzívan, a többiek kíváncsiságára vagy együttérzésére alapozva teszik ezt. Persze van olyan is, hogy valakire a különböző helyzetekben más-más viselkedésforma jellemző, ám mindenkinek megvan a maga uralkodó típusa.

Megmondom őszintén, eleinte nem mindent értettem mindezzel kapcsolatban, ezért sokat beszélgettem erről Zsuzsával, a terapeutámmal, aki egyébként ezt a könyvet ajánlotta nekem. Az így tanultak alapján akkor álljon itt ez a négyféle viselkedésminta!

A megfélemlítő

Kép: Pixabay

Ha ezt nem fejezed be azonnal, kapsz egy pofont! Pénzt vagy életet! Ismerősek ezek a mondatok? Nyilván igen még akkor is, ha olyan szerencsés vagy, hogy nem neked mondták ezeket. Az is gyakran előfordul, hogy valaki csak úgy, minden ok nélkül köt bele a másikba, és kezdi el fenyegetni, vagy egyből bántalmazni.

Bármelyik esetről is van szó, a mögöttes cél mindig ugyanaz. Az illető nem véletlenül választja az agressziót az akarata érvényesítése érdekében. Az általa kipécézett áldozat ugyanis valószínűleg oda fog rá figyelni, sőt, jó eséllyel megteszi, amire utasítja, nehogy baja essen. Ez igen jó érzést kelt a támadó félben, mert ettől erősebbnek érzi magát. Az biztos, hogy nagyon hatékony tud lenni ez a módszer. Gondoljunk csak a legagresszívebb megfélemlítőkre: a terroristákra. Melyikünket ne foglalkoztatnának az általuk kivitelezett támadások?

A vallató

Kép: Pixabay

Ő is agresszíven, ám az előbbinél sokkal kifinomultabban merít erőt. Biztos ismersz olyan alakot, akinek egyszerűen nem lehet a kedvére tenni. Szerencsétlen embertársa bármit is csinál, abban ő mindenképpen hibát talál. Ezt gyakran úgy éri el, hogy kérdéseket tesz fel a kiszemelt áldozatának, és borítékolható, hogy semmiféle válasz se fog neki megfelelni.

Ezzel általában eléri, hogy akire rászállt, szép lassan elveszítse az önbizalmát. Inkább aláveti magát a vallató akaratának, és mindent megtesz, amit elvár tőle, csak hogy elkerülje az állandó kritikát. Ám egy vallató másféle taktikákkal is dolgozhat. Ha már találkoztál olyasvalakivel, aki arról próbált téged meggyőzni, hogy ha megfeszülsz, se vagy képes boldogulni az ő segítsége nélkül, vagy egy olyan alakkal, aki csúfolt téged, akkor szintén ezzel az embertípussal volt dolgod. Ezekkel a módszerekkel ugyancsak el lehet érni a lelki alávetettséget, és azt, hogy az ember ne érezze magát elég jónak.

A zárkózott

Kép: Pixabay

Ő már passzív módon növeli az erejét. Ha egy szóval akarjuk jellemezni, azt mondhatjuk róla, hogy visszahúzódó. Ő az az ember, akiről szinte képtelenség megállapítani, mi jár a fejében, vagy mit érez. Azt gondolja, hogy mindezt óvatosságból teszi, ám tudat alatt egészen más a célja. Mert lehet, hogy úgy döntesz, hogy ki akarod deríteni, milyen érzések vannak benne. És amíg ezen agyalsz, szép lassan, de biztosan átadsz neki egy csomó energiát.

A szegény én

Kép: Pixabay

Bocs, hogy élek! Ezt sugározza magából már messziről észrevehetően a szegény én, aki a lehető legpasszívabb módon szerez energiát. Már a puszta jelenléte is szánalmat, esetleg bűntudatot kelt, így manipulálja a környezetét. Sokan ugyanis önvádat éreznek, ha mondjuk nem segítenek neki.

A válaszreakciók

Merthogy mindegyik hatalmi dráma választ jelent egy másikra. Mint olyan sokszor, most is a gyerekkorunkba, az akkori családi életünkhöz kell visszanyúlnunk, hogy kiderítsük, miképp keletkezett a sajátunk, mivel később is az akkor és ott kialakított stratégiát alkalmazzuk.

Ha valakivel megfélemlítőként bánnak, ő a szegény én szerepét fogja játszani. Persze sok gyerek van, aki ezzel nem megy semmire. Ők tehetetlenül és dühösen várnak arra, hogy elég nagyok legyenek ahhoz, hogy ki tudjanak törni ebből a helyzetből, majd belőlük is megfélemlítő lesz. Aki pedig a vallatók csesztetésétől szenved, szépen visszahúzódik a csigaházába, elkerülendő az állandó kritikát. Aki viszont zárkózott felnőttekkel találja szemben magát, szinte biztos, hogy vallatóvá válik, hiszen csak így fogja tudni felhívni magára a figyelmet. A szegény én pedig az abszolút szívás, mivel ő bevonzza mind a megfélemlítőt, mind a vallatót.

Élet hatalmi dráma nélkül?

Igen, lehetséges! Ehhez először is fel kell tárnunk, hogy milyen drámát játszunk. És ez baromi nehéz, mivel általában tudattalanul tesszük mindezt. Emiatt sokan vannak, akik nem is képesek erre szakember segítsége nélkül. Én magam is így voltam ezzel. Ám aki megteszi ezt a nem kis lépést, elnyeri méltó jutalmát!

A jutalom először is a szabad élet, amit már mi magunk irányítunk, nem a drámánk. Ez már önmagában is nagyon szuper, de tovább is mehetsz. Új célokat tűzhetsz ki magadnak, amelyekről a hatalmi játszmád béklyói között talán álmodni sem mertél. Pl. lehet, hogy új munkát keresel, ami sokkal inkább illik hozzád, mint az, amit a drámád főszereplőjeként végeztél. Ám ha szülő vagy, vagy azzá szeretnél válni, egyvalamire nagyon kell figyelned. Arra, hogy a gyerekedet semmiképpen se keverd hatalmi drámába. Persze ez nem könnyű feladat, ám így sokkal kiegyensúlyozottabb felnőtt válik belőle. És, hú, ez egy nagyon idealizált gondolat, de talán jobb lesz a világ, ha ilyen emberek nőnek fel benne. 

Köszönöm, hogy elolvastad ezt a posztot. Ha tetszett, szeretettel várlak a Facebookon is. Ha pedig hírlevelet szeretnél kapni, küldj egy emailt a lifeisusblog@gmail.com címre, és a tárgyba írd oda, hogy hírlevelet szeretnék.