Life Is Us!

Hat lábon a hírnév felé: III. rész

2017. október 16. 22:34 - Lifeisus

Nálunk él a világ ura?

        

 

 

 

 

 

world.jpg

 

 

Kép: Pixabay

 

Egy mutatványos társulatban lépünk fel az ebemmel. Mi ketten remekül együtt tudunk dolgozni, a többiek azonban kutyába sem vesznek minket. Ám nemrégiben új ember érkezett hozzánk, így számomra felcsillant a remény, hogy lesz valaki, akivel szót tudok érteni.

 

Az előző részeket itt olvashatod.

 

Ez a halvány reménysugár azonban igen hamar szertefoszlott. Ez a férfiember ugyanis talán még a többieknél is kiállhatatlanabbnak bizonyult. Amikor a vezetőnk, Greatino Giuseppe bemutatta nekünk, úgy nézett körbe, mintha az összes sátor, meg az egész társulat az övé lenne. Vagy talán az egész világ?

Amúgy Benőnek hívják, és igen szép ember. Azonban eszem ágában sem volt szóba elegyedni olyasvalakivel, aki ennyire fennhordja az orrát. Bár meg kell hagyni, meg volt rá az oka, hogy elbízza magát. Ő ugyanis szemfényvesztő, és a társulatnak már jó ideje nem volt ilyen tagja, így Greatinonak igen nagy szüksége van rá.

Az nyilvánvaló, hogy kitűnően végzi a munkáját. A közönség valósággal bálványozza őt. Ő pedig mindig csak vigyorgott rájuk, mint a fakutya. Én meg bármit is kérdeztem tőle, fél szavakkal, foghegyről válaszolt. Az az egy vigasztalt, hogy nem csupán velem tette ezt, a többiekhez is hasonlóképpen viszonyult.

Az azonban módfelett bántott, amit az egyik vásárban tett velem. Már csak egyetlenegy kürtőskalács volt az árusnál.

 

 

kurtoskalacs.jpg

 

 

Kép: Tim/Flickr

 

A kinézete és az illata azonban csábítóbb volt minden eddigi általam befalt finomságnál. Már indultam is, hogy megvásároljam magamnak. Ezt Benő is látta, ám egy csöppet sem érdekelte. Egyszerűen csak bevágott elém, és rátette a mancsát az édességre. Majd eltávozott vele, úgy tartva a kezében, mintha az valami frissen lőtt vad lenne. Én meg legszívesebben bevertem volna azt az önelégült képét!

De talán annak örültem volna a legjobban, ha soha többé nem kellett volna azt néznem. Márpedig nagyon is sok jutott nekem belőle, mivel az ő száma mindig a miénk után következik. Mi megcsináltuk a magunk műsorát Betyárral szívünket-lelkünket beleadva. A közönség lelkesen tapsolt nekünk, de sajnálatos módon csupán egy kis ideig.

Mert hát még ki se mentünk a porondról, amikor őurasága már odatolta azt a dölyfös ábrázatát. És ki törődött ezek után egy egyszerű labdahajigáló leánnyal meg az ebével? Mindenki őt csodálta. Úgy tekintettek rá, mint az atyaúristenre! Én meg a végén már átkoztam a napot, amikor ezt a ficsúrt felénk hozta a szél!

Az egyik este azonban leesett az állam. A történet azzal kezdődött, hogy Betyárt elfelejtettem megkötni, amikor vacsorázni mentem. És ezt természetesen ki is használta ez a disznó! Amikor visszatértem az udvarba, nyomát sem leltem. Kétségbeesetten kerestem, azt pedig nehéz szavakba önteni, hogy mit éreztem eközben. Mert hát igencsak összebarátkoztunk ezzel a fránya ebbel, ráadásul ha őt elvesztem, a munkám is odalesz. Végül megleltem az utca közepén, ám ez egy újabb rémisztő pillanatot jelentett számomra. Ez az állat ugyanis épp Benőt szagolgatta!

  – Na kérem, lesz itt műsor! – gondoltam magamban. Méghozzá olyan, amiért egy aranyat sem fizetne az ember.

Ez azonban a legnagyobb meglepetésemre elmaradt. A szemfényvesztő ugyanis nemcsak hogy nem rendezett patáliát, de ehelyett barátságosan simogatni kezdte Betyár fejét.

Azóta újból élvezhetjük a közönség szeretetét az ebbel. Benő csak akkor lép színre, amikor már megkaptuk a nekünk járó vastapsot.

 

 

betyar-proud.jpg

 

 

Kép: Thomas Brodowski/Flickr

 

Így hát ez a férfiú talán nem is olyan rossz ember. Ám most nincs túl sok időm ezen töprengeni. A következő fellépésünk ugyanis nem máshol lesz, mint a méltóságos gróf úr kastélyában. Ott, ahol annak idején cselédleány voltam, és ahonnan végül el kellett menekülnünk Betyárral. Most mit tegyek?                          

Köszönöm, hogy elolvastad ezt a posztot. Ha tetszett, szeretettel várlak a Facebookon is. Ha pedig hírlevelet szeretnél kapni, küldj egy emailt a lifeisusblog@gmail.com címre, és a tárgyba írd oda, hogy hírlevelet szeretnék.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://lifeisus.blog.hu/api/trackback/id/tr9812994058

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Hat lábon a hírnév felé: III. rész 2017.10.16. 22:34:22

                       Kép: Pixabay   Egy mutatványos társulatban lépünk fel az ebemmel. Mi ketten remekül együtt tudunk dolgozni, a többiek azonban kutyába sem vesznek minket. Ám nemrégiben új ember érkezett hozzánk, így számomra felcsilla...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása