Life Is Us!

Tiszteld, mert kutya!

2017. február 15. 20:00 - Lifeisus

 

 

 

 

labi.jpg

 

 

Kép: Pexels/Tookapic

 

Sajnos sok kutya nem kapja meg azt a tiszteletet, ami jár neki, mert egészen egyszerűen nem hagyják őket kutyának lenni.

 

Cuki babák, és nagyon emberi filmsztárok

Talán elég csak ránézned erre a blogra, és rögtön kiderül számodra, hogy én is abba a népes csoportba tartozom, amelynek tagjai szerint a kutya családtag. Ez így rendben is van, hiszen ezek a csodálatos állatok a társaink, a barátaink. Ám a helyzet az, hogy azért van, ami már túlzás.

 

 

dog-in-stroller.jpg

 

 

Kép: Anarchivist/flickr)

 

Pl. az, amit a Viszonyunk az állatokhoz című ismeretterjesztő filmben láttam. A filmet Martin Clunes színész-műsorvezető készítette, és többek között bemutatott néhány japán nőt, akik eléggé érdekesen kezelték a kutyáikat. Gyakorlatilag gyerekpótléknak használták őket. Ezt annyira komolyan vették, hogy volt, aki babakocsiban tolta, más meg kanállal etette a kutyusát.

Egy az Animal Planeten bemutatott filmben (a címére sajnos már nem emlékszem) pedig egy jobb sorsra érdemes máltai selyemszőrű kutya egy szintén eléggé vad hóbort eszközévé vált. Gazdika, egy idősödő nő ugyanis kitalálta, hogy a házában legyen minden, de tényleg minden rózsaszín, és ebből a kutyus se maradhatott ki. Ez fizikailag nem ártott meg a négylábúnak, mert csak céklalével festették be. Na de ez azért így is eléggé meredek. Egyszerűbb lett volna, ha az öreglány beszerez egy rózsaszín plüss kutyát!

A filmekben pedig gyakran négylábú emberekként ábrázolják az ebeket. Éppen csak nem beszélnek, egyébként teljesen emberként viselkednek. És ez nem is feltétlenül valami hollywoodi hóbort. Félix, a bernáthegyi pl. egy német családi sorozat főszereplője volt. A kutyus körül mindig zajlott az élet. Pl. egyszer nézte a tévét, és meglátta, hogy az egyik családtagot – egy tinédzserkorú lányt – egyenes adásban túszul ejtették, és rögtön szólt Apucinak, hogy baj van. 

A nem annyira testreszabott szerep

Persze nincs ezzel semmi baj, amennyiben tudjuk, hogy ez mese. De mondjuk Cesar kuncsaftjai nem tudják. Ők abszolút komolyan veszik az ilyesmit. Márpedig ez egyáltalán nem jó ezeknek az állatoknak. Először is azért nem, mert aki embernek, vagy egyenesen a gyerekének tekinti őket, általában úgy is kommunikál velük, mintha humanoid lények lennének, amivel szegények nem igazán tudnak mit kezdeni. Így az ilyen helyzetek rengeteg viselkedési problémát eredményezhetnek.

Ráadásul mind Cesar, mind Clunes azt mondja, hogy aki így kezeli a kutyáját, az gyakorlatilag megfosztja őt a méltóságától. Ezzel én is maximálisan egyetértek. Ez kb. olyan, mintha nekünk 0-24-ben azt kellene játszanunk, hogy mondjuk hangyászsünök vagy elefántok vagyunk.

 

 

elephantcostume.jpg

 

 

Kép: Jenny Lee Silver/Flickr

 

Egy tehetséges kutya persze szívesen eljátszik egy filmszerepet, ám nincs tudatában annak, hogy ezt teszi. Csak annyit tud, hogy különböző trükköket kell bemutatnia, amelyekre betanították őt. Éppen ezért a négylábúak soha nem kapnak olyan szerepet, ami ellentétes az egyéniségükkel.

Ezt a Menhelyről a rivaldafénybe című sorozatból tudom, amely az Animal Planeten ment. Ebben Bill Berloni színészi feladatokra képezett ki menhelyi kutyákat, akik aztán gyakran a Broadwayen játszottak. És mindenki csak a temperamentumának megfelelő feladatokat kapott. Így pl. Totót két kutyus játszotta. Az olyan jelenetekben, mint amikor a gonosz nyugati boszorkány elől kellett menekülni, egy pörgős, fiatal kutya kísérte Dorothyt. Amikor viszont a lány mondjuk a szivárványról énekelt, egy idősebb, nyugis kutyus ült mellette.

Van ám még egy probléma azzal, ha valaki gyerekpótléknak tekinti a kutyáját. Mert ugye nyilván nem mindenki olyan hatalmas kutyabolond, mint az ilyen alakok. Sokan vannak, akik amikor meglátnak egy kisbabaként dédelgetett, válogatott finomságokkal kényeztetett ebet, rögtön szentségelni kezdenek, és egyáltalán nem azért, mert ezt megalázónak tartják az állatra nézve. Ehelyett inkább az éhező gyerekek jutnak eszükbe, és az, hogy ezt a sok finom kaját inkább nekik kéne adni.

Bár a kutyusok nem sokat tudnak a gyermekszegénységről, ha egy ilyen alakkal találkoznak, nyilván érzékelik a feléjük áradó negatív energiát, és rosszul érzik magukat tőle. Persze előfordulhat, hogy az ilyen lények alapból utálják a kutyákat meg úgy általában az állatokat, és nyilván senkinek se kell a világ összes emberének megfelelnie. Ám ez akkor is csak egy fölösleges konfliktusforrás, főleg ha azt nézzük, hogy szegény kutyusok egész biztos nem ilyen életre vágynak.

Tiszteld, és boldoggá tesz!

 

 

dog-in-park.jpg

 

 

Kép: Pexels

 

Ők csak egy nagyon egyszerű dolgot szeretnének: azt, hogy kutyaként élhessenek. Akkor lesznek boldogok, ha mindent megkapnak, amire ebként szükségük van. Adni is akkor tudnak igazán. Sokkal több örömet fognak szerezni, ha kutyaként kezeljük őket, nem négylábú emberkeként. Így élhetünk velük igazán izgalmas és vidám életet. A lényeg az, hogy tartsuk be, amit Jan fennell ír aKutyapszichológia vagy Tanuljunk meg kutyául című könyvében. Eszerint mindig tisztelnünk kell a kutyát, mégpedig egyszerűen azért, mert kutya!

Köszönöm, hogy elolvastad ezt a posztot. Ha tetszett, szeretettel várlak a Facebookon is. Ha pedig hírlevelet szeretnél kapni, küldj egy emailt a lifeisusblog@gmail.com címre, és a tárgyba írd oda, hogy hírlevelet szeretnék.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://lifeisus.blog.hu/api/trackback/id/tr612250382

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Tiszteld, mert kutya! 2017.02.15. 22:54:59

            Kép: Pexels/Tookapic   Sajnos sok kutya nem kapja meg azt a tiszteletet, ami jár neki, mert egészen egyszerűen nem hagyják őket kutyának lenni.   Cuki babák, és nagyon emberi filmsztárok   Talán elég csak ránézned erre a blo...

Trackback: Tiszteld, mert kutya! 2017.02.15. 22:48:57

            Kép: Pexels/Tookapic   Sajnos sok kutya nem kapja meg azt a tiszteletet, ami jár neki, mert egészen egyszerűen nem hagyják őket kutyának lenni.   Cuki babák, és nagyon emberi filmsztárok   Talán elég csak ránézned erre a blo...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.