Life Is Us!

"Nem lehet" helyett "hogy lehet"!

2017. július 27. 07:25 - Lifeisus

 

 

 

obstacle-jumping.jpg

 

 

Kép: Pixabay

 

Igen, mindig az utóbbi legyen az első gondolatod, ha valamilyen nehézséggel találod szemben magad.

 

Kutyajátékok. Van belőlük pár itthon; együtt várjuk a leendő ebemet. Mert igen, most már száz százalékig elhiszem, hogy majd eljön hozzám a nekem való négylábú. Ám aki követi a blogomat, pontosan tudhatja, hogy ez nem volt mindig így, mert bedőltem a sok „nem lehetnek”. Hogy nem lehet kutyám, mert nincs kertem, gyerekkori tapasztalatom ezen állatok tartásával kapcsolatban stb.

Kishitűek, gyávák, kényelmesek

Persze pontosan tudom, hogy sokan gondolkoznak úgy, ahogy annak idején én és a környezetemben lévő emberek többsége. Bármit is terveznek, rögtön feladják, mihelyt kiderül, hogy az a bizonyos dolog nem fog rögtön az ölükbe hullani, sőt, ne adj Isten talán küzdeniük is kell érte.

Ennek több oka lehet. Az egyik a kishitűség vagy egyenesen a hitetlenség. Velem is ez volt a helyzet kutyaügyben. És most nem feltétlenül Istenre vagy az Univerzumra gondolok. Sok ember saját magában sem hisz! Alulértékeli magát és a lehetőségeit. Persze ilyenkor szokott jönni az a szöveg, hogy az ember legyen tisztában a saját korlátaival.

 

 

steel-fence.jpg

 

 

Kép: Pexels

 

Ez igaz is, csak éppen a határaink azért egy kicsit messzebb vannak, mint gondolnánk.

Aztán olyan is van, aki félelemből adja fel az álmait. Úgy gondolja, hogy azok túl nagy kockázatot jelentenek számára. És magasról tesz arra a közmondásra, miszerint kockázat nélkül nincs nyereség!

És végül ott van még a kényelmesség. Mert ugye nagyon kényelmes dolog valamire egyből rávágni, hogy lehetetlen megtenni. Mert ellenkező esetben borzasztó dolog történhet. Az embernek esetleg meg kell erőltetnie az agyát, hogy kitalálja, hogy miképp ugorja át az épp felmerülő akadályt.

A helyzet az, hogy szar érzés a „nem lehet” hozzáállásnál leragadni. És nehogy azt hidd, hogy csak neked vagy nekem, szóval az egyénnek lehet az. Aki ugyanis így gondolkozik, az sajnos nemcsak magával, hanem a környezetével is kicseszik. Sok dolgot ugyanis gyakran tudattalanul eltanulunk az embertársainktól, és ez alól ez a béndzsó hozzáállás sem kivétel. A magyar gondolkodásmódnak pedig sajnos már jó ideje szerves része ez a szemlélet. Nyilván nem ez az egyetlen oka a jelenlegi szar helyzetnek, de valószínűleg ez is közrejátszik.

Na és „hogy lehet”?

 

 

obstacle-jumping2.jpg

 

 

Kép: Pixabay

 

Mindenkinél máshogy. De az már félsiker, ha eldöntötted, hogy valahogyan biztos lehet. Én egy ideje már így élem az életemet. És hogy megéri-e? Igen, erre nincs jobb bizonyíték ennél a blognál.

Szerencsére már jóval az indulása előtt is így gondolkoztam, ezért indulhatott el egyáltalán. Látássérültként ugyanis annak idején szinte csak az engem körülvevő rengeteg korlátról hallottam. A lehetőségekről csak keveset, a nekem való lehetőségekről pedig szinte semmit. Ám ezzel a hozzáállással az ember csak lefele gurulhat a lejtőn még akkor is, ha első pillantásra sikerszériának tűnhet az élete. Így én is elindultam szépen lefelé, aztán egy ponton rájöttem, hogy már csak két lehetőségem van: elindulok felfelé, vagy szépen fejest ugrom a szakadékba.

Ezernyi lehetőség

 

 

obstacle-jumping3.jpg

 

 

Kép: Pixabay

 

Amint látod, az előbbit választottam. James Redfield azt mondja, hogy csak nagyon kis részét használjuk ki a fizikai, pszichológiai és spirituális lehetőségeinknek. Ezt én teljes mértékben elhiszem, és nagyon örülök neki, hiszen akkor sokkal több dolog áll rendelkezésünkre, mint amennyi elsőre látszik. De az se baj, ha nem vagy spirituális beállítottságú; a lehetőségek másik két csoportját akkor is ki tudod használni.

Én pedig azon a bizonyos nagyon mély ponton még nem ismertem Redfield munkáit. Ám lassan, de biztosan mégis eme hozzáállás szerint kezdtem el élni. Olyasmi pl. már eszembe se jutott, hogy csak akkor nézzek filmet, ha van, aki lenarrálja nekem azt. És szép lassan kiderült, hogy van fülem és megfigyelőképességem, amelyek sokat segíthetnek a jelenetek megértésében. És a cselekményleírásokkal is ez a helyzet. Mondjuk magyarul nincs belőlük túl sok, angol nyelven viszont a lehetőségek tárháza szinte határtalan.

Na és szerintem ez a hozzáállás vezetett oda, hogy amikor megtudtam, hogy a képek is a blogolás szerves részét alkotják, ez nem tántorított el ettől a művelettől. Pedig hidd el, sok egykori tanárom egész biztos megpróbált volna róla lebeszélni. Én pedig ma már magasról tennék a véleményükre!

Az abszolút nyereséges befektetés

 

 

obstacle-jumping4.jpg

 

 

Kép: Pixabay

 

Persze egy-egy akadály felmerülésekor azért nem árt tisztáznunk magunkban, hogy érdemes-e átugranunk. Mert igen, az is előfordulhat, hogy azért találjuk vele szemben magunkat, mert épp nem a nekünk való utat járjuk. Minden a kezdeten múlik. Ha akkor a lelked legmélyén, szinte gyomorból érezted azt, hogy el kell indulnod, akkor mindenképpen folytatnod kell az utat. Én így voltam a blogolással, mivel az írás, mint olyan a véremben van.

A kérdés így már csak az volt, hogy miképp kezeljem a képeket? És az biztos, hogy ez egy nagyon komoly kérdés volt, hiszen régebben nem foglalkoztam ilyesmivel. Szóval eltartott egy ideig, amíg beletanultam. De megérte, mert most már elég pörgősen megy a dolog. A képaláírások és a címkék segítségével tudom kezelni a helyzetet. És kiderült, hogy teljesen igaz, amit a cikk elején a határainkról írtam. Egy dán szolgáltatás segítségével ugyanis még egy képbe ágyazott szöveg mibenlétét is sikerült feltárnom!

Kockázat nélkül nincs semmi!

És hogy szoktam-e parázni amiatt, hogy esetleg rossz képet rakok ki? Nem akarok hazudni; volt már erre példa. Előfordult ilyesmi egészen június 25-éig. Ezen a napon viszont bevezettem azt a programot, amit picture challenge-nek, magyarul képkihívásnak neveztem el. Eszerint minden nap rákeresek valamilyen képekre csak úgy hasraütésszerűen. Így tét nélkül ismerkedhetek meg a különböző fotósok munkáival, és azzal, hogy pl. mi alapján címkéznek. Szóval a lényeg az, hogy vállaltam a kockázatot, és remélem, a nyereség sem marad el. Szövegírói munkát keresek ugyanis, ami manapság ugyancsak elképzelhetetlen a képek kezelése nélkül.              

Köszönöm, hogy elolvastad ezt a posztot. Ha tetszett, szeretettel várlak a Facebookon is. Ha pedig hírlevelet szeretnél kapni, küldj egy emailt a lifeisusblog@gmail.com címre, és a tárgyba írd oda, hogy hírlevelet szeretnék.

 

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://lifeisus.blog.hu/api/trackback/id/tr4012693327

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: "Nem lehet" helyett "hogy lehet"! 2017.07.27. 07:25:24

          Kép: Pixabay   Igen, mindig az utóbbi legyen az első gondolatod, ha valamilyen nehézséggel találod szemben magad.   Kutyajátékok. Van belőlük pár itthon; együtt várjuk a leendő ebemet. Mert igen, most már száz százalékig elhiszem...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Czidlina Ildikó · http://igyutazunkmi.blog.hu/ 2017.07.27. 09:04:46

Nagyon szívemből szólsz!!!! Örülök, hogy van még , aki így gondolkodik.
Én is látom magam körül, hogy sokan inkább elvannak a szürke egyhangúságban, benne ragadnak a sehová sem vezető helyzetekben, kapcsolatokban, csak azért, hogy ne kelljen kimozdulni a komfortzónából. Így is lehet, persze, mindenkinek a maga útját kell járnia.
Viszont hozzád hasonlóan én is sokszor megtapasztaltam már, mennyivel pezsgőbb érzés, ha megmozdulunk, és elindulunk a változás felé. Higgyétek el, hogy csak egyszer kell megtapasztalni a siker bizsergető rezgését, utána már másképp néztek a világra ;)
Sok erőt adhat ehhez pl. ez a Life is us blog és hasonló történetek!
Bevallom, én is azért kezdtem le megírni a saját történetünket, mert hiszem, remélem, hogy mi botladozásunk, útkeresésünk és a gödörből való kilábalásunk is kapaszkodót adhat ;) igyutazunkmi.blog.hu/

"A lehetetlen nem olyan valami, amit nem lehet megtenni. Csak olyan, amit eddig még nem tett meg senki" ;)

Lifeisus · http://lifeisus.blog.hu/ 2017.07.27. 19:31:08

@Czidlina Ildikó: Köszönöm szépen ezeket a nagyon pozitív gondolatokat! Nagyon szuper, hogy többen is vagyunk, akik így gondolkozunk. Sok ilyen ember kéne, ez ráférne erre az országra!